1974 májusában az aikido villágát alapjaiban megrázó esemény történt. Koichi Tohei, az Aikikai Hombu Dojo vezető instruktora visszavonult posztjáról és elhagyta a Hombut, hogy megalapítsa saját hálózatát.

Számos aikido szervezet, dojo, instruktor és tanítvány, különösen Japánban és az Egyesült Államokban, választásra kényszerült: maradjanak az Aikikai kötelékében, vagy kövessék Toheit és legyenek az újonnan létrehozott Shin Shin Toitsu Aikido szövetség tagjai. Az Aikikai szervezetében maradtak számára felettébb traumatikus volt az élmény, mivel tanúi voltak, hogyan válik semmivé az aikido világ legfelsőbb vezetésében a harmónia illúziója. Mindazonáltal tekintet nélkül arra, hogy ki melyik oldalra állt, az aikido egésze hatalmas mélyütést kapott.

Az Aikikai nézőpontjából Tohei tevékenysége, és próbálkozásai, hogy ő határozza meg a technikai tananyagot és oktatási módszereket, elfogadhatatlanok voltak. Tohei szemével nézve a dolgot, az Aikikai vezetése nem fogadta el vezetését, és nem ismerte el kellőképpen az aikido háború utáni terjesztésében végzett munkáját és teljesítményét. A vitás helyzetet tovább bonyolították a régóta fennálló személyes kapcsolatok romlásai.

Ennek a tragikus helyzetnek a végkifejlete volt a Tohei távozását követő időszak, amikor sem ő, sem az Aikikai nem mutatott hajlandóságot ennek a szerencsétlen történésnek az újraértékelésére; gyakorlatilag az egészet több mint 35 évre a szőnyeg alá söpörték.
Ki is Koichi Tohei és miért olyan fontos az aikido fejlődésének megértése szempontjából? Tényleg ki kell-e törölni az aikido történetéből a múltbeli sérelmek miatt, vagy el kell ismerni az aikido formálásában betöltött szerepét?

Koichi Tohei 1920 január 20-án született, Tokióban. Családja nem sokkal később visszaköltözött felmenőik lakhelyére, Tochigi prefektúrába; a fiatal Tohei ott nőtt fel. Tizenéveként judot tanult, de edzéseit félbe kellett szakítania, amikor a Keio Egyetemre járt és mellhártya gyulladást kapott.

1940-ben, hogy visszanyerje egészségét, csatlakozott az Ichikukaihoz és intenzív misogi légzés- és meditációs gyakorlatokba kezdett. Nem sokkal ezután bemutatták Ueshiba Moriheinek, aki akkoriban egy harcművészeti dojot üzemeltetett Tokio Shinjuku kerüetében. Tohei csatlakozott a dojohoz, és intenzív gyakorlásba kezdett az Alapító irányítása alatt; ez az időszak addig tartott, amíg be nem hívták a japán császári hadseregbe, 1942 októberében.

Kínába vezényelték, majd a háború végét követő hazatelepítéséig, 1946-ig a kontinensen állomásozott. Kicsivel később Tohei újra felvette a kapcsolatot az Alapítóval, aki addigra visszavonult vidéki birtokára, az Ibaragi prefektúrában található Iwamába. Tohei újrakezdte az aikido gyakorlását, olyan gyakran utazva Iwamába, ahogy csak ideje engedte.

Ebben az időszakban történt az is, hogy Tohei Tempu Nakamura tanítványává is vált; Nakamura ismertette meg a japán közönséggel a jógát; tanulmányai jelentős hatással voltak aikido és ki felfogására is.

Előremenetelének és vezető tanítványi helyzetének elismeréseképpen Ueshiba 1952-ben a 8. danfokozatot adományozta Toheinek. Tohei elismerése az Aikikai növekedését is elősegítette, amelynek tevékenységét a háború utáni japán állapotok hátráltatták.

1953 februárjában a Nishikai meghívására Tohei Hawaiira látogatott, hogy bemutassa az ott még ismeretlen új harcművészetet, az aikidot. A számos kihívás és nehézség ellenére sikerült egy Aikikaihoz kötődő dojo hálózatot kialakítania. Közben a tanítványoktól és támogatóktól érkező adományokból jelentős támogatást nyújtott az financiális gondokkal küzdő Aikikainak. 1955-ben és 1959-ben is visszatért Hawaiira, és tovább erősítette azokat az alapokat, amelyeket első látogatása során lerakott.

Koichi Tohei Hawaiiban

Japánban az Aikikai lassanként vezető aikido szervezetté vált, a vezető instruktori posztot 1956-tól Tohei töltötte be. A különböző városokban, egyetemeken és vállalatoknál egymás után alakultak a dojok; az aikido lassan megjelent a médiában is.

Az 1960-as évektől kezdve Tohei az elsők között adott ki az aikidoról szóló japán és angol nyelven megjelenő könyvsorozatokat. Széles körben elfogadott technikai tananyagot alakított ki, és filozófiai keretbe foglalta a ki használatán alapuló aikido megközelítését. 1961 februárjában egy hathetes látogatást szervezett Ueshiba Morihei számára Hawaiira. Az Alapító a számára a Honolulu Aikikai által megrendezett fogadáson saját szemével láthatta a legjobb tanítványa által létrehozott szervezetet.

Tohei tovább bővítette külföldi tanítványainak hálózatát, 1965-ben és 1967-ben többször ellátogatott az Egyesült Államokba. Gyakori utazásai és könyvkiadási tevékenysége nyomán nemzetközi színtéren Tohei vált az aikido legismertebb képviselőjévé, háttérbe szorítva az Alapítót és Kisshomarut is.

Tohei Japánon belüli és kívüli aktivitása továbbra sem csökkent. Külföldi utazásainak száma 1953 és 1971 között elérte a 15-öt. A híres sportolók (így a hazafutásairól híres Sadaharu Oh és a sumo-híresség Chiyonofuji) patronálását kísérő médiavisszhangnak köszönhetően ismertsége és elismertsége egyre nőtt. Az évek során Tohei nagyszámú junior instruktort és gyakorlót gyűjtött maga köré az Aikikaiban, akiknek tetszett sajátos aikido értelmezése.

1969 januárjában az Alapító, Ueshibba Morihei a 10. dadfokozatot adományozta Toheinek, így ő lett az első Aikikai instruktor, akinek érdemeit ezzel a fokozattal ismerték el. Ueshiba nem sokkal ezután megbetegedett és még ugyanebben az évben, április 26-án meghalt. Ezután viták kezdődtek, hogy ki legyen az a megfelelő képességekkel rendelkező személy, aki az Alapítót követi. Az Aikikai néhány döntéshozója, köztük Suano Sonoda, Toheit tartotta alkalmasnak a Doshu cím viselésére, míg az Alapító fiát, Kisshomarut javasolta a Hombu általános veetőjének. Ennek ellenére a végén Kisshomaru lett a Dosu, míg Tohei megtartotta a Hombu vezető instruktori pozícióját.

Az évek során fokozatosan véleményeltérés fejlődött ki az Aikikai szervezetén belül. Egyesek Kisshomaru és a hozzá közel álló szenior instruktorok pedagógiai megközelítését támogatták, míg mások Tohei a kire alapuló oktatási módszereit részesítették előnyben. Amikor 1971-ben Tohei az Aikikai szervezeti keretein kívül megalapította a Ki no Kenkyukai-t, ahol a ki alapelveit az aikido technikáktól elválasztva tanította, a feszültség szinte tapinthatóvá vált.

A szakadék az Aikikai két frakciója között akkor vált a legszélesebbé, amikor 1974 május 1-n Tohei bejelentette visszaonulását a Hombu éléről. Ekkor alapította meg a Shin Shin Toitsu Aikidot, amelynek keretein belül a ki alapelveire épülő aikidot oktatta. Később elindította a Kiatsu klubokat is, ahol ki-rer épülő egészségfejlesztő gyakorlatokat tanított.

A Ki no Kenkyukai központja az Aikikai Hombu Dojohoz közel, Shinjukuban volt. Tochigi prefektúrában, otthpnához közel megalapította a Ki no Sato edzőközpontot is. 1990-ben visszavonult, de időnként utána is oktatott a Ki no Satoban.

Categories: Történet

Visit Us On FacebookVisit Us On LinkedinCheck Our Feed