Téged is elbűvöl a japán teaceremónia? Amikor mindenki egy kis, tatamival borított helyiségben ül, és szertartásosan keserű matcha teát kóstol? Maga a ceremónia egy kiemelkedően elegáns riuálé után következik. A teaceremónia, hasonlóan más hagyományos japán művészetekhez – így a kalligráfiához, virágrendezéshez, vagy az aikidohoz -, zen filozófiára épül. A ceremüónia során a résztvevők seizában (正座) ülnek. Láttál már seizában, a sarkán ülő embert? Így néz ki:
A seiza szót japánul a 正座 írásjegyekkel írják le. A 正 (sei) jelentése helyes, a 座 (za) pedig ülni. Tulajdonképpen az ülést jelentő kanji a 坐, de a toyokanji (当用漢字/ mindennapi használatú kanjik listája) használati szabályai miatt úgy döntöttek, hogy a 座 kerüljön használatba a 坐 helyett. Bárhogyan is, a seiza jelentése “helyesen ülni”
Ez az. amiért mindenki, beleértve a japánokat is, azt hiszi, hogy Japánban ez az ülés helyes módja.
De valóban a seiza az ülés hagyományos módja Japánban?
Nem pontosan. Abban az értelemben igen, hogy ez az egyik hagyományos mód, de nem az egyetlen. Sőt, ez az ülésmód viszonylag új, a Meiji restauráció után terjedt el.
Az ősi Japán egyik kutatója, Hidemasa Yatabe szerint a seiza ötlete, sőt neve is, a Meiji periódus alatt kialakított kormányzati struktúrában született. Vagyis, a seiza a késői XIX. század szülötte, akkor vált a japánosk formális ülésmódjává. Meglepő, de a seiza viszonylag újkeletű szokás.
De akkor mi volt a japánok hagyományos ülésmódja? Nem beszélhetünk egyetlen hagyományos ülésmódről. Ha megnézünk egy korabeli festményt, vagy szoborcsoportot, azt látjuk, hogy különböző módokon ülnek. Néhányan seizában, de nem ők a többség.
Meglepő lehet, de Sen no Rikyu (千利休) teaceremónia-mester abban a testhelyzetben készített teát Tatehizában (立て膝), ahogy a lentebbi képen a nemes hölgy ül. Elképzehető, hogy egy komoly teamester a fontos sógunok előtt féltérden készít teát?
Egy másik gyakori ülésmód az Anza (安座). Itt lábfejünket magunk előtt keresztezzük. Aki jógát gyakorol, annak ismerős lehet,
Az Agura (あぐら) ülésmódnál kissé jobban összehúzzuk lábfejeinket, mint az anza ülésnél. Az agurát mi inkább törökülésnek hívjuk; Japánban és máshol is elég szokványos módja a földön ülésnek.
A Rakuza (楽座) ülésben talpunkat egymáshoz illesztjük. Sok gyerek ösztönszerűen is ül így, de felnőttek számára általában elég kényelmetlen.
Úgy tűnik, a Rakuza elég elterjedt volt a sógunok és császárok között; a következő képen látható szobor mutatja, hogyan ülhettek:
A Wariza (割座), vagy másképpen onesan zuwari (お姉さん座り) közel áll a seizához. Seizába leülés után lábainkat elcsúsztatjuk oldalra, fenekünk a földet éri:
A Sonkyo (蹲踞) ülésmódot a japánok unching (うんちんぐスタイル) félének is nevezik, mert az emberek így kuporodtak a toalett céljára szolgáló lyuk fölé. A szamurájok még az Edo korszakban is így ültek. A TV sorozatokban mindegyik seizában ül, de a valóságban a sonkyo sokkal elterjedtebb volt.
A Kikyo (跪居) a sonkyohoz hasonlít, de a sarkak nem érintik a földet. A sumo harcosok használják ezt az ülésmódot.
A “szamurájok seizában ülnek” kép úgy tűnik, a TV sorozatok és filmek kreálmánya. A kedves olvasó ült már valaha seizában? Az átlagember öt percig sem bírja, tíz perc után a legkitartóbb láb is elzsibbad. A szamurájok harcosok voltak; mindig készen kellett állniuk arram hogy megtámadják őket. Nem sok értelme lett volna elzsibbasztaniuk a lábukat, nemde? A seizában ülés megakadályozta volna a gyors reakciót. Az Edo korszak közepéig a “helyes ülésmód” az Agura vagy a Tatehiza volt. Amit mi most seizának ismerünk, az akkoriban Kiza (危坐/跪座) néven volt ismert.
Nos, a Tatehiza sokkal jobban megfelel a szamuráj harcosnak.
De mikor ülnek seizában az emberek? Az Edo-korszakban a szamurájoknak kötelező volt seizában ülni a shogun előtt. Így mutatták ki engedelmességüket és hűségüket.
Az Edo-korszak közepe tájékán a seiza egyre elterjedtebbé vált. A 正座と日本人 (Seiza to Nihonjin / Seiza és a japánok) című könyv írja, hogy a seiza a sógunátus hatalmának jelképe volt. A shogun és a daimyo (földesúr) az alacsonyabb osztályokba tartozókat az engedelmesség kimutatására kényszerítették; az, hogy ki ült seizában, a társadalmi hierarchiát is jelezte.