seiza-title-800x480

Téged is elbűvöl a japán teaceremónia? Amikor mindenki egy kis, tatamival borított helyiségben ül, és szertartásosan keserű matcha teát kóstol? Maga a ceremónia egy kiemelkedően elegáns riuálé után következik. A teaceremónia, hasonlóan más hagyományos japán művészetekhez – így a kalligráfiához, virágrendezéshez, vagy az aikidohoz -, zen filozófiára épül. A ceremüónia során a résztvevők seizában (正座) ülnek. Láttál már seizában, a sarkán ülő embert? Így néz ki:

http://lib.ouj.ac.jp/koshashin/seiza.html

http://lib.ouj.ac.jp/koshashin/seiza.html

A seiza szót japánul a 正座 írásjegyekkel írják le. A 正 (sei) jelentése helyes, a 座 (za) pedig ülni. Tulajdonképpen az ülést jelentő kanji a 坐, de a toyokanji (当用漢字/ mindennapi használatú kanjik listája) használati szabályai miatt úgy döntöttek, hogy a 座 kerüljön használatba a 坐 helyett. Bárhogyan is, a seiza jelentése “helyesen ülni”

Ez az. amiért mindenki, beleértve a japánokat is, azt hiszi, hogy Japánban ez az ülés helyes módja.

De valóban a seiza az ülés hagyományos módja Japánban?

Nem pontosan. Abban az értelemben igen, hogy ez az egyik hagyományos mód, de nem az egyetlen. Sőt, ez az ülésmód viszonylag új, a Meiji restauráció után terjedt el.

Az ősi Japán egyik kutatója, Hidemasa Yatabe szerint a seiza ötlete, sőt neve is, a Meiji periódus alatt kialakított kormányzati struktúrában született. Vagyis, a seiza a késői XIX. század szülötte, akkor vált a japánosk formális ülésmódjává. Meglepő, de a seiza viszonylag újkeletű szokás.

De akkor mi volt a japánok hagyományos ülésmódja? Nem beszélhetünk egyetlen hagyományos ülésmódről. Ha megnézünk egy korabeli festményt, vagy szoborcsoportot, azt látjuk, hogy különböző módokon ülnek. Néhányan seizában, de nem ők a többség.

http://manji.blog.eonet.jp/art/cat8382306/

http://manji.blog.eonet.jp/art/cat8382306/

http://manji.blog.eonet.jp/art/cat8382306/

http://manji.blog.eonet.jp/art/cat8382306/

Meglepő lehet, de Sen no Rikyu (千利休) teaceremónia-mester abban a testhelyzetben készített teát Tatehizában (立て膝), ahogy a lentebbi képen a nemes hölgy ül. Elképzehető, hogy egy komoly teamester a fontos sógunok előtt féltérden készít teát?

http://matome.naver.jp/odai/2140715802587200401

http://matome.naver.jp/odai/2140715802587200401

Egy másik gyakori ülésmód az Anza (安座). Itt lábfejünket magunk előtt keresztezzük. Aki jógát gyakorol, annak ismerős lehet,

http://www.kokokara.co.jp/yogapose/2013/ypose201308.html

http://www.kokokara.co.jp/yogapose/2013/ypose201308.html

Az Agura (あぐら) ülésmódnál kissé jobban összehúzzuk lábfejeinket, mint az anza ülésnél. Az agurát mi inkább törökülésnek hívjuk; Japánban és máshol is elég szokványos módja a földön ülésnek.

http://oshiete.goo.ne.jp/qa/5116558.html

http://oshiete.goo.ne.jp/qa/5116558.html

A Rakuza (楽座) ülésben talpunkat egymáshoz illesztjük. Sok gyerek ösztönszerűen is ül így, de felnőttek számára általában elég kényelmetlen.

http://blog.livedoor.jp/mugai_de_iai/archives/cat_50049119.html

http://blog.livedoor.jp/mugai_de_iai/archives/cat_50049119.html

Úgy tűnik, a Rakuza elég elterjedt volt a sógunok és császárok között; a következő képen látható szobor mutatja, hogyan ülhettek:

http://letuce.at.webry.info/201405/article_5.html

http://letuce.at.webry.info/201405/article_5.html

A Wariza (割座), vagy másképpen onesan zuwari (お姉さん座り) közel áll a seizához. Seizába leülés után lábainkat elcsúsztatjuk oldalra, fenekünk a földet éri:

http://manji.blog.eonet.jp/art/cat8382306/

http://manji.blog.eonet.jp/art/cat8382306/

A Sonkyo (蹲踞) ülésmódot a japánok unching (うんちんぐスタイル) félének is nevezik, mert az emberek így kuporodtak a toalett céljára szolgáló lyuk fölé. A szamurájok még az Edo korszakban is így ültek. A TV sorozatokban mindegyik seizában ül, de a valóságban a sonkyo sokkal elterjedtebb volt.

https://getpocket.com/a/read/925312690

https://getpocket.com/a/read/925312690

A Kikyo (跪居) a sonkyohoz hasonlít, de a sarkak nem érintik a földet. A sumo harcosok használják ezt az ülésmódot.

http://www.offtime-arekore.info/ozumo-18harubasho-2.htm

http://www.offtime-arekore.info/ozumo-18harubasho-2.htm

A “szamurájok seizában ülnek” kép úgy tűnik, a TV sorozatok és filmek kreálmánya. A kedves olvasó ült már valaha seizában? Az átlagember öt percig sem bírja, tíz perc után a legkitartóbb láb is elzsibbad. A szamurájok harcosok voltak; mindig készen kellett állniuk arram hogy megtámadják őket. Nem sok értelme lett volna elzsibbasztaniuk a lábukat, nemde? A seizában ülés megakadályozta volna a gyors reakciót. Az Edo korszak közepéig a “helyes ülésmód” az Agura vagy a Tatehiza volt. Amit mi most seizának ismerünk, az akkoriban Kiza (危坐/跪座) néven volt ismert.

Nos, a Tatehiza sokkal jobban megfelel a szamuráj harcosnak.

http://yomenoukigumo.blog136.fc2.com/blog-entry-446.html

http://yomenoukigumo.blog136.fc2.com/blog-entry-446.html

De mikor ülnek seizában az emberek? Az Edo-korszakban a szamurájoknak kötelező volt seizában ülni a shogun előtt. Így mutatták ki engedelmességüket és hűségüket.

Az Edo-korszak közepe tájékán a seiza egyre elterjedtebbé vált. A 正座と日本人 (Seiza to Nihonjin / Seiza és a japánok) című könyv írja, hogy a seiza a sógunátus hatalmának jelképe volt. A shogun és a daimyo (földesúr) az alacsonyabb osztályokba tartozókat az engedelmesség kimutatására kényszerítették; az, hogy ki ült seizában, a társadalmi hierarchiát is jelezte.

 

http://ginmaku1982.blog.fc2.com/blog-entry-242.html?sp

http://ginmaku1982.blog.fc2.com/blog-entry-242.html?sp

 

Visit Us On FacebookVisit Us On LinkedinCheck Our Feed