A megfelelő öltözet minden helyzetben fontos.  A kard is az öltözet része, nem mindegy, hogyan viseljük.

Ha megnézünk egy japán kosztümös filmet, azt láthatjuk, hogy a szamurájok hol pengével fölfelé, hogy pengével lefelé viselik ívelt kardjukat. De mikor hogyan? És miért?

Japánban a Heian korszak elejétől majdnem a Muromachi korszak végéig (úgy a kilencediktől a tizenötödik századig) a kard a háborúskodás elengedhetetlen kelléke volt. A szamuráj, aki viselte, gyakran teljes páncélzatot viselt, a kard az oldalán, egy zsinóron függött.

Nos, a páncélzat nem papírmaséból volt. Minden, aminek az volt a feladata, hogy védje a szamuráj testét, erős, nehéz fémből készült. Az alkar és a felső kar közötti lemezburkolat viselője számára megnehezítette karjának magasra emelését; ha a kard pengéje lefelé nézett, a kar kinyújtásával könnyen előrántható volt.

Miután Japán kormánya stabilizálódott, a nyílt háborúskodás eltűnt a mindennapi életből. A polgárháború évszázadainak végére érve a XVI. századi, és későbbi szamurájok inkáb kimonóba öltöztek, mint páncélba, kardjukat a kimonót összefogó övbe dugták.

Ha a kard pengéje lefelé lett volna, a markolat túl magasra került volna, a szegycsont magasságába. Csak az a szamuráj lett volna képes így előrántani a kardját, akinek aránytalanul hosszú kezei vannak – lássuk be, ritka az ilyen. Így hát a kard megfordult, élével fölfelé. És kialakult egy csomó újfajta kardkirántási technika.

A RocketNews24 nyomán

Visit Us On FacebookVisit Us On LinkedinCheck Our Feed