Ulf Evenås szeminárium

Februárról márciusra fordulóra a hagyományos aikido zászlóshajója, a Takemusu Aikido International szövetség vezetője, Ulf Evenås shihan (7. dan Aikikai) tartott edzőtábort. Evenås shihan 23 évig volt tanítványa Morihiro Saitonak, aki maga több mint húsz évig gyakorolt naponta az Alapítóval. Saito sensei Morihei Ueshiba halála után Iwamában az Aiki Szentély őrzőjeként ápolta az alapító emlékét és adta tovább tanítását változatlan formában. Az őáltala tanított aikido viselte az Iwama Ryu elnevezést. Halála után egyrészt fia, Hitohiro Saito adta tovább a technikai örökséget az Iwama Shin Shin Aiki Shurenkai keretein belül, ugyanakkor Ulf Evenås vezetésével megalakult a Nemzetközi Takemusu Aikido Szövetség is, amelyet Evenås shihan többéves munkájának eredményeképpen az Aikikai is elismert. (Zárójelben meg kell jegyezni, hogy ez a fegyvertény – mármint a szövetség elismertetése – Hitohiro Saitonak az Iwama Shin Shin Aiki Shurenkai esetében nem sikerült.)

A tavalyi, Kolozsvárott tartott IAF kongresszus során tartott edzőtáboron – amelyen Csák Gergővel együtt vettünk részt – találkoztam először azzal a megközelítéssel, amit Evenås shihan képvisel. Az ott tartott edzései – minek tagadnám – mély benyomást tettek rám. Hazaérve a Shurenkan Aikido Egyesület vezetőjének, Hochstrasser Norbertnek is meséltem tapasztalataimról, felvetve neki, hogy érdemes volna a magyar aikidokákkal is megismertetni ezt a rendszert. Az ötlet nyitott szellemre talált, és magára vállalta a tábor megszerezését.

rei

Mint említettem, a Takemusu Aikido hűen követi a Morihiro Saito által kidolgozott rendszert; nemcsak technikai, hanem főleg oktatási értelemben. Evenås shihan az edzéseket szokásosan a tai-no-henko gyakorlattal kezdte, ennek bevezetéseképpen O Senseit idézte: „Az edzések tai-no-henkoval kezdődjenek”. A gyakorlat alkalmat nyújtott a pusztakezes technikák tanítása hármas tagozódának bemutatására is: a statikus támadásból (erőteljes fogásból) végrehajtott go-tai, az érintkezés pillanatában indított ju-tai és az áramló, folyamatos ki no nagare technikákra; e felsorolás a tanítványok előre haladásának szintjeit is jellemzi.

tai-no-henko

Evenås shihan, aki most először járt Magyarországon, a tábor edzéseit a rendszer bemutatásának szentelte – már amennyire a szűkös időkeret engedte. Nem csak a technikai repertoárt (annak egy szeletét) mutatta be, hanem bőséges magyarázatokkal is szolgált a miértek megértéséhez – úgy a pusztakezes, mint a fegyveres gyakorlatok során. Többször kihangsúlyozta, hogy a buki waza és a fegyvertelen technikák szorosan kapcsolódnak egymáshoz; a kapcsolódási pontokat be is mutatta. Megemlítette, hogy 46 éve gyakorolja az aikidot, és mégis – vagy éppen ezért – minden edzésen talál valami újat, ami egyes mozdulatokat más megvilágításba helyez.

ken

A résztvevők nagy részének nem okozott különösebb gondot a fegyveres gyakorlás, hiszen a Kobayashi dojok hálózatában oktatott bokken és jo technikák is a Saito sensei által kidolgozott rendszerre épülnek. A hasonlóság tetten érhető az eredeti – szintén – hármas tagolásában is:

Mind a jo, mind a bokken esetében az alapmozdulatok elsajátítása az egyedül is gyakorolható suburin (a jo suburi gyakorlatai teljes egészében megegyeznek a Kobajashi dojokban oktatottakkal) keresztül történik, ezt követi az uchi tachi és az uke tachi együtt mozgásának kialakulását elősegítő awase, majd a legfelsőbb szinten a kumi-tachi és a kumi-jo.

jo-shomen

Evenås shihan a fegyveres gyakorlatok bemutatása során többször kihangsúlyozta a légzés és a stabilitás fontosságát, megemlítve, hogy a kettő nem elválsztható egymástól.

A képekért köszönet Monostory Enikőnek.